További kérdései vannak? Szakértőink válaszokat adnak a gyakori kérdésekre.

Ki a felelős a tiszta ivóvízért a házamban/lakásomban?
A vízszolgáltató a bejárati ajtóig felel az ivóvíz minőségéért. A házon belül, a vízcsapból történő felhasználásig a tulajdonos felel a minőségért, függetlenül attól, hogy saját maga használja a lakóteret, vagy bérbe adja azt. Az Ön ivóvízrendszerrel kapcsolatos felelőssége közvetlenül ott kezdődik, ahol a vízszolgáltató átadja a vizet, tehát általában közvetlenül a vízóra mögött. A telken haladó bekötővezetékért és a vízóráért a vízszolgáltató felelős.

Kinek a feladata a szakszerű ivóvízrendszer tervezése és kivitelezése?
A higiénikus és jó minőségű ivóvízrendszer tervezését és kivitelezését mindig szakemberre kell bízni. Ne végezze el ezt a szerelést saját kezűleg, mert így nem tud kellően védekezni a szakmai hiányosságokból és hibákból fakadó károk és az ezzel járó következményi károk ellen. Ezen kívül az ivóvízrendszer élelmiszer szállítására szolgál. A helytelen tervezés vagy hibás beépítés jelentős egészségügyi kockázatot jelent. Valószínűleg meg sem fordulna a fejében, hogy az ingatlanában saját kezűleg végezze a gázszerelést vagy a gázkészülékek javítását. Az ivóvízrendszer ugyanilyen gondosságot követel, még ha nem is ennyire nyilvánvalóak a lehetséges következmények.

Mire célszerű ügyelni az ivóvízrendszer működésénél?
Néhány egyszerű intézkedéssel a ház lakói is elősegíthetik a rendszeres vízcserét a vízvezetékekben, és ezáltal az ivóvíz higiéniáját és tisztaságát. Tekintsen át néhány egyszerű szabályt, melyet számos vízszolgáltató is ajánl.

Igényel az ivóvízrendszer karbantartást?
Az ivóvízrendszer a nap mint nap használt műszaki berendezésekhez hasonlítható. Ezért rendszeres karbantartást igényel, mint például a fűtés. Csak így biztosítható a rendszerben lévő víz minősége.

A Német Környezetvédelmi Hivatal által javasolt intézkedések:

  • Rendszeresen cserélje ki vagy öblítse át a közműcsatlakozási ponton lévő vízóra mögötti szűrőt, vagy bízzon meg szakembert ezzel a feladattal.
  • Rendszeresen ellenőriztesse, tisztíttassa meg és végeztesse el a melegvíztároló karbantartását (a vízhőmérséklet legyen legalább 55 °C).
  • Rendszeresen ellenőriztesse a vízellátó rendszer működőképességét, és hogy a víz eléri-e a szükséges hőmérsékletet (55 °C).
  • Ügyeljen az előírt vízhőmérséklet (előremenő és visszatérő ág; vételezési pontok) betartására.  

(Forrás: Német Környezetvédelmi Hivatal)

A REHAU javasolja, hogy kössön karbantartási szerződést egy szakiparossal az ivóvízrendszer rendszeres karbantartásáról.

Milyen anyagokat használnak az ivóvízrendszerekhez?
Az ivóvízrendszerekhez használt szerelési anyagok nem jelenthetnek veszélyt az egészségre, szagtalannak és íztelennek kell lenniük, és egyenletes minőségben folyamatosan rendelkezésre kell állniuk a piacon. Németországban az ivóvízrendszerek szereléséhez műanyag és kompozit anyagokból, például PEX, PVC-C, PP, PB, valamint rozsdamentes acélból, rézből, belül horganyzott rézből, tűzihorganyzott vagy sendzimir horganyzott acélból készült vezetékeket és kötőelemeket használnak. Azok a gyártók, kiknek alapanyagai teljesítik az ivóvízrendszerekkel szemben támasztott magas követelményeket, általában tanúsíttatják az anyagaikat.

A REHAU a RAUTITAN rendszerrel nagy teljesítményű PE-Xa anyagból készült csöveket és műanyag/polimer (RAUTITAN PX), nemesacél (RAUTITAN SX) és vörösöntvény (RAUTITAN RX) kötőelemeket kínál. A műanyag elemek különösen előnyösek. A fémcsövektől eltérően ugyanis a műanyag vízvezetékek ellenállnak a lerakódásnak és a korróziónak, és megőrzik az ivóvíz tisztaságát. Tudjon meg további részleteket a RAUTITAN rendszer anyagairól!

Hogyan és hol vizsgáltathatom be az ivóvizet?
Az interneten számos szolgáltató található, akivel elvégeztethető a megfelelő mintavétel és vízelemzés. Fokozottan ügyeljen a vizsgált értékek számára és az alkalmazott módszerre. Szolgáltatótól függően mindkettőben jelentős eltérések lehetségesek.

Mennyi ivóvíz található a Földön?
A Föld felszínének 70 százalékát víz borítja. Ez kb. 1,4 milliárd köbkilométernek (m3) felel meg. ebből azonban mindössze 2,5 százalék az édesvíz. Közvetlenül csupán kb. 12 000 m3 használható fel. Ha ezt a mennyiséget szétosztanánk a világ népessége között, és elfogyasztanánk, akkor Németországban 40 évre tudnánk fedezni az egy főre jutó napi vízszükségletet. Szerencsére azonban az édesvizet nem fogyasztjuk el, hanem csak használjuk, és újra és újra fogyasztásra alkalmassá tudjuk tenni.

Honnan származik az ivóvíz?
Az ivóvíz 70 százaléka talajvíz és forrásvíz. A fennmaradó 30 százalékot a vízszolgáltatók nyerik ki duzzasztókból, folyóvízből, parti szűréssel vagy mesterségesen dúsított talajvízből.

Mekkora az egy főre jutó személyes célú vízfogyasztás?
2007-ben (pl. Németországban) az egy főre jutó ivóvízfogyasztás 122 liter volt. Tehát a napi vízfogyasztás a magánszektorban 1991 és 2007 között fejenként 22 literrel csökkent. Ez főként a megváltozott fogyasztói magatartásnak és a víztakarékos háztartási készülékek és szerelvények használatának köszönhető. A teljes vízfogyasztás körülbelül egyharmadát a személyes higiénia teszi ki, kb. 27 százalékát a vízöblítéses WC-k használata és a kb. 12 százalékot a mosás. A fennmaradó mennyiség megoszlik a mosogatás, a takarítás, a kert, valamint az étel- és italfogyasztás között.
Az ivóvízfogyasztás csökkentése kihat a ház vagy a lakás ivóvízrendszerére is. A szerelési módokat ismertető oldalon megtudhatja, hogyan reagálhat ezekre a változásokra.

Milyen minőségű az otthonomba érkező ivóvíz?
Otthona közműcsatlakozási pontjáig a vízszolgáltató felelős az ivóvíz minőségéért. Számos vízszolgáltató például az interneten teszi közzé vizsgálati eredményeit, melyekből megtudhatja, milyen minőségű az ivóvíz. Ennek a minőségnek a házon belül, egészen a vízcsapig történő megőrzéséért a ház tulajdonosa felel. A használati szokások mellett erre jelentős hatással vannak a felhasznált anyagok, valamint az ivóvízrendszer kivitelezése.

Léteznek olyan törvények, melyeket be kell tartani az ivóvízzel kapcsolatban?
Németországban és Ausztriában az ivóvízzel kapcsolatban (szinte) mindent az országos ivóvízrendelet szabályoz. Ez a rendelet meghatározza az emberi egészség szennyezett ivóvízzel szembeni védelmének a fogalmát. Az ivóvíznek egészségesnek és tisztának kell lennie, és nem tartalmazhat kórokozókat vagy más anyagokat az egészségre veszélyes koncentrációban. Az ivóvízrendelet 53 mikrobiológiai, kémiai és fizikai paraméterre határoz meg határértékeket, amelyeket nem szabad túllépni.

Az ivóvíz törvényben meghatározott minősége a vízcsapból történő vételezésre érvényes. Ezért a vízóráig a vízszolgáltató, a vízóra és a vízcsap között pedig az épület tulajdonosa felel. A tulajdonosnak biztosítania kell, hogy az ivóvíz minősége ne romoljon az épületben található vízcsapokig. A nem megfelelő anyagokból készült termékek és a nem megfelelő tervezés következtében előfordulhat, hogy nem teljesülnek a törvényi előírások, ami egészségügyi kockázatot is jelenthet. Az ivóvízrendszer saját kezű kivitelezése még tapasztalt ezermesterek számára sem ajánlott. A nem szakszerű szerelés, kiegészítés vagy javítás veszélyeztetheti az Ön, családtagjai, lakótársai és vendégei egészségét.

Mit nevezünk tiszta víznek?
Az ivóvíz tisztasága szabad szemmel nem látható. A ház lakóinak egészségére ugyanis a legnagyobb veszélyt a kémiai szennyeződések mellett mindenekfelett a mikrobiológiai terhelés jelenti. A megtisztított ivóvízben kevés a csíra, azonban ez a víz sem steril. A duzzasztókból vagy a talajvízből az ártalmatlan mikroorganizmusokon kívül veszélyes kórokozók is érkezhetnek. A pangó víz, a hő és a tápanyagok megfelelő kombinációja esetén ezek nagyon gyorsan szaporodhatnak, és komoly veszéllyé válhatnak.

Mi a teendő, ha a víz látszólag nem megfelelő?
Ha az újonnan létesített, kibővített vagy javított ivóvízrendszer azt a benyomást kelti, hogy a csapból folyó víz nem kifogástalan minőségű, akkor először az illetékes szakiparoshoz, illetve bérlőként a gondnokhoz vagy a tulajdonoshoz kell fordulni. Ha a megállapított hiba nem szűnik meg, akkor az egészségügyi hatóságot kell értesíteni.

Mit nevezünk a víz mikrobiális szennyezettségének?
Az ivóvízben a legváltozatosabb potenciális kórokozók fordulhatnak elő. A szalmonella, a shigella, a széklet baktériumok és egyes vírusok mellett a legismertebb két fajta:

Pseudomonas aeruginosa
Ezek a viszonylag gyakran előforduló baktériumok különösen kórházakban okoznak újra és újra, részben életveszélyes gyulladásokat. A fertőzéshez már viszonylag kis mennyiségű szennyezett víz is elég.

Legionella pneumophila
A legionella gyakran szerepel a címlapon, amikor például megfertőz egy egész nagy épületet. Németországban évente átlagosan 30 000 ember betegszik meg legionárius betegségben, elsősorban finom víz-levegő keverék belégzése révén, például a zuhanyzóban. A fertőzés vezethet súlyos tüdőgyulladáshoz és influenzaszerű megbetegedésekhez.

Hogyan szaporodnak a mikrobák az ivóvízben?
Minden baktérium és kórokozó meghatározott hőmérséklet-tartományban érzi magát a legjobban, melyben ennek megfelelően gyorsan képes szaporodni. Ezért nagyon fontos az ilyen területek azonosítása és felszámolása, például vízcserével és hőszigeteléssel. A főszabály: a hideg víz ne legyen melegebb 25 °C-nál, a meleg víz pedig ne legyen hidegebb 55 °C-nál. Ha a ha a víz túl sokáig pang a vezetékekben, az különösen kedvez a mikrobáknak. Szaporodásukhoz pangó víz szükséges, amely ráadásul gyorsabban felmelegszik, és ezáltal a baktériumok paradicsomává válik. Ennek megakadályozásához a csőben lévő víznek a mindennapos üzem során lehetőség szerint gyorsan kell mozognia, és újra és újra cserélődnie kell.