Komplex szemléletmód higiénikus ivóvízhálózatok kialakításakor 2.

Az 1991-ben készített ivóvízszabványunk az MSZ 04-132 szerint a melegvíz csapolónál biztosítandó vízhőmérséklet legalább 40 °C, de legfeljebb 55 °C legyen. Azt tudjuk azonban, hogy a baktériummentes HMV-szolgáltatási szempontok ennél magasabb vízhőmérsékletet ajánlanak, ahol a mikroorganizmusok, például a Legionella-fajok szaporodása már nem számottevő. Az optimális csővezetés és a hideg - melegvíz csővezetékének egymásra hatása összetett kérdés, de szerencsére ebben a kérdéskörben is jó támpontokat adnak nekünk az európai szabványok. A németországi ivóvízszabványban, a DIN 1988-300-ban megtalálhatjuk, hogy a hidegvíz hőmérséklete a csőhálózatban nem emelkedhet 25 °C fok fölé. Ezt a hőmérsékletet legegyszerűbben a higiénia alapját jelentő vízcsere segíti kitűnően, de biztos megoldást kizárólag a hidegvízhálózatok hőszigetelése jelenti. A fenti szabvány leírja azt is, hogy 60 °C-fokot kell tartani a HMV hálózatokban. A hőmérséklet magasan tartásának úgyszintén higiéniai, mikrobiológiai okai vannak, hiszen ezzel biztosan meg tudjuk akadályozni a Legionella baktériumok szaporodását. Ezen javaslatoknak megfelelően a vízhálózatok hőszigetelésre mindenképpen kellő figyelmet kell fordítani. A szakemberek számára a DIN 1988-200 szabvány megadja azokat a minimális hőszigetelési vastagságokat mind hideg, mind HMV hálózatok esetén, amelyekkel a higiénia biztosítása mellett energiahatékonnyá tehetjük hálózatinkat.
Nézzünk meg ezek közül néhány hőszigetelési értéket:

1. táblázat: Hidegvíz hálózat kialakítása során javasolt néhány hőszigetelés vastagság a DIN 1988 – 200 szerint:

2. táblázat: Melegvíz hálózat kialakítása során javasolt néhány hőszigetelés vastagság a DIN 1988 – 200 szerint:

Talán sokak számára meglepő értékeket mutatnak a fenti táblázatok, mégis egy rosszul megválasztott hőszigetelési vastagság elindíthat hőcserét a hideg és melegvíz vezetékek között.

A kivitelezéseken gyakran visszaköszönő probléma az egymás mellé helyezett hidegvíz, HMV és cirkuláció vezeték. Mind aknában mind aljzatban való elhelyezés esetén meg kell találni az optimális helyet, útvonalat és hőszigetelési vastagságot. A szabvány ezen esetekhez 13 mm hőszigetelést javasol a hidegvíz a vezetékekhez is.

Az aknában való vezetés során optimális megoldást nyújthat számunkra, ha a hidegvíz vezetékünket nem a fűtési és HMV csövek mellett helyezzük el, hanem a csatornacső „termikus árnyékába”. Ezt a lenti, a hősugárzást megjelenítő képek jól szemléltetik. Abban az esetben, ha hidegvíz a melegvíz és a fűtési csövek mellé kerül (1. kép) a beépítés során, akkor folyamatosan ki van téve a meleg csövek hőterhelésének. Kissé szokatlan ötlet adhat megoldást, mégpedig az, hogy a hidegvíz csövet a csatornacső másik oldalára tesszük (2. kép). Ebben az esetben a csatornacső termikus elválasztóként funkcionál, mivel a szennyvíz ejtő vezeték a folyamatos kiszellőzés során elviszi a hőterhelést. Így az képes megakadályozni a hidegvíz felmelegedését.

1.kép: Akna szerelési metszet, termográfiai felvétel:

Hőmérséklet eloszlása az aknán belül (hidegvíz 8 óra stagnálás után)

(csővezetékek balról jobbra: fűtés előremenő, fűtési visszatérő, HMV, cirkuláció, hidegvíz, csatorna)

2.kép: Akna szerelési metszet, termográfiai felvétel:

Hőmérséklet eloszlása az aknán belül (hidegvíz 8 óra stagnálás után)

(csővezetékek balról jobbra: fűtés előremenő, fűtési visszatérő, HMV, cirkuláció, csatorna, hidegvíz)

Ha az épület kialakítása lehetővé teszi, megoldást nyújthat az is, hogy másik aknában visszük a melegvizet és a fűtést, és egy másikban visszük a csatornát és a hidegvizet.

Az padlóban való szerelés esetén is számolnunk kell a hidegvíz felmelegedésével. De a HMV csövek mellett a fűtési csövek valamint az egyre jobban tért nyerő felületfűtő megoldások is komoly hőterhelést jelentenek a hidegvíz hálózatnak. Radiátoros fűtés és a HMV csövek együttes vezetéskor figyelni kell arra, hogy a csővezetékek lehetőség szerint ne keresztezzék egymást, valamint arra, hogy ne egymás mellett vezessük őket az aljzat szigetelésében. Padlófűtés alkalmazásakor nagy felületen melegítjük a betont a hidegvíz vezeték felett (3. kép), így ha az megoldható ilyen helyiségben ne vezessünk aljzatban hidegvizet. Ha ezt nem tudjuk elkerülni, akkor minden esetben gondoskodni érdemes a szabványban javasolt hőszigetelési vastagságról (13 mm). Itt felhívnám a figyelmet az MSZ EN 806 -2 és DIN 1998-200 szabványban körültekintő megfogalmazására melyet a 3.6 pontjában találunk, miszerint „egy mintavételezési ponton 30 másodperccel a teljes megnyitását követően, a hideg víz hőmérséklete ne haladja meg a 25 ° C-ot".

3.kép: Padló szerkezeti kereszetmetszet: Hőmérséklet eloszlása padlószerkezetben

Összefoglalva megfogalmazhatjuk, hogy kerülnünk kell a 25 - 50 °C közötti hőmérséklettartományt úgy a hideg-, mint a melegvíz vezetékeknél, mivel ebben a hőmérséklet-zónában a legintenzívebb a mikroorganizmusok szaporodása.
Szükséges továbbá megjegyezni, hogy az ivóvízbiztonság, az ivóvíz higiénia, az egészségvédelem szempontjai megelőzik az energiahatékonysággal kapcsolatos elvárásokat. Célja, hogy állandó jelleggel biztosítva legyen megfelelő minőségben az ember számára nélkülözhetetlen élelmiszer, a tiszta ivóvíz, ezért ennek a célkitűzésnek a legmagasabb prioritást kell élveznie a épületeinkben.