Épületen belüli hangcsillapítás – a léghang és a testhang

2018.03.26

A lakosság körében elvégzett a komfort érzetre vonatkozó felmérések mind azt mutatják, hogy a zaj az, ami lakó- és munkakörnyezetükben leginkább zavarja őket.

Az épületekre vonatkozó komfort értelmezése kitágult. Nem csupán a termikus komfortra kell gondolni, hanem a jó minőségű levegőre, higiénikus ivóvízre, jó benapozásra és hangvédelemre!

A zaj olyan környezeti tényező, amely jelentősen befolyásolja mindennapjainkat, közérzetünket és teljesítőképességünket. A családtagunk által keltett zaj sokszor fel sem tűnik, míg a szomszédból érkező zaj zavarólag hat. A zavaró hatás mértékét ráadásul egyéni szempontok vagy egészségügyi állapot is befolyásolja.

Elmondható, hogy soha annyi erőfeszítést nem tettek a zaj csillapítására, mint napjainkban. Speciális zajvédő falszerkezetek, ajtók, ablakok akadályozzák meg a zaj bejutását az épületek belső tereibe. A megfelelően zajcsillapított nyugodt környezetben viszont az is hallhatóvá válik, ami korábban nem volt érzékelhető. Ezek az épületen belül keletkező zajok, melyek kiváltói lehetnek a háztartási gépek, irodai eszközök, a fűtés, víz vagy légtechnikai rendszerek. Az épületgépész szakembernek fontos ismernie, hogy milyen zajcsillapítási alternatívák léteznek a belső komfortot biztosító berendezések által keltett áramlási zajok hatásos megszüntetésére.

Épületen belül az egyik legjelentősebb zajforrást a szaniter berendezések és a hozzájuk tartozó gravitációs lefolyórendszerek jelentik. Jellemzően a különböző, töltési, beömlési, és ütközési zajok a legfeltűnőbbek. Ezen zajok nagyságáért a rendszer kialakítása mellet a csőrögzítési mód is felelős.

A vivőközeg függvényében különbséget teszünk léghang és testhang között.

Léghangról akkor beszélünk, ha egy zajforrás által keltett hang közvetlenül a levegő közvetítésével jut az emberi fülbe. Testhang esetében a hangátadás először egy szilárd tárgyon keresztül történik, majd a tárgyban rezgések keletkeznek, amelyek léghangként terjednek tovább.

A szennyvízelvezető rendszerekben mind a léghang, mind a testhang zajforrást jelent. A lefolyócső fala a benne lévő folyadék áramlása következtében rezgésbe jön. Ezt a rezgést a cső faláról léghang formájában érzékeljük. A csőmegfogásoknál a csillapítatlan rezgések átadódnak az épületszerkezetnek, amin keresztül a zaj tovább terjed és léghang formájában zajforrásként jelentkezik az épületek más részein is.