Penészesedés - nem az ablak az oka

... hanem a hibás tervezés, rossz szellőzés.

2013.06.20

A mai épülettervezési elvek, az anyaghasználat, az építéstechnológiák mind-mind azt célozzák, hogy az épület hővesztesége minél alacsonyabb legyen. Ennek elérésében a nyílászárók is segítséget nyújtanak egyre jobb hőszigetelő képességükkel. A jelenleg standardnak nevezhető műanyag nyílászárók képesek jelentősen túlteljesíteni a 7/2006 (V.24.) TNM rendeletben szereplő követelményt. Már a jelenlegi profilrendszerek is bizonyos határokig képesek fogadni háromrétegű üvegezéseket. Az utóbbi években megjelent új rendszerek már kifejezetten háromrétegű üvegezés fogadására lettek kialakítva, így megfelelő üvegezéssel kombinálva akár passzívházak ablakaiként is beépíthetők. Ez számszerűsítve az U_w ≤ 0,8 W/m²K hőátbocsátási tényező elérését jelenti.

Az energia-megtakarításnak csak az egyik eszköze, hogy jól hőszigetelő épületszerkezetek alkalmazásával csökkentjük a felhasználandó fűtési energiát. A másik fontos eszköz, hogy a fölösleges légcserét korlátozzuk, illetve megakadályozzuk. A járatos építési technológiákkal maga az épületszerkezet ezt a feladatot ellátja. Nyílászárók területén a régi- és/vagy rossz állapotú ablakok ajtók azonban jelentős filtrációt eredményeznek, ami a bentlakók számára folyamatosan alacsony páratartalmú friss levegő-utánpótlást eredményez, de természetesen nem kívánt energiaveszteséget is okoz. A filtrációból adódó hőveszteség megszüntetésére is gyógyír egy jól tömítő modern nyílászáró, amely a korábbi folyamatos légáramlást a töredékére csökkenti, vagy szinte megszünteti. Ez egyértelműen szükségessé teszi a szellőztetést. A rendszeres légcsere elmaradása a levegő elhasználódása mellett a levegő páratartalmának növekedését eredményezi, ami párakicsapódást és penészesedést okozhat, s épületkárokhoz vagy akár egészségkárosodáshoz is vezethet.Ha a lakók lakhatási szokásaitól el is tekintünk, a gyakorlatban létezik két meghatározó szituáció, amikor e problémák megjelenésének esélye hatványozottan fennáll. Az egyik, amikor friss az épület, a másik pedig az ablakcsere problematikája.

Új építésű épületek

Az utóbbi években kialakult gyakorlat, hogy pl. egy lakóépületet – függetlenül a lakásszámtól, tehát a ház méretétől – igyekeznek egyetlen építési szezon alatt megépíteni. Ezt az által érik el, hogy a munkafolyamatokat átfedésben végzik, a szükséges technológiai időket – kötési- és száradási időket – nem várják ki. Ez azt eredményezi, hogy az új épület szerkezeti elemeibe – falaiba, födémjeibe, vakolatokba – jelentős mennyiségű építési nedvesség szorul. Ilyen lakásoknál is gondoskodni kell a rendszeres szellőztetésről. Új épületekkel kapcsolatban mindenképpen leszögezendő, hogy meghatározó jelentősége van annak, hogy a lakóegység szellőztetése már a kivitelezés előtt átgondoltan meg legyen tervezve. Ez elengedhetetlenül kell, hogy tartalmazzon motorikus elszívást, és ehhez kapcsolódó, megfelelő teljesítményű levegő-utánpótlást. A levegő-utánpótlás biztosítására többféle, akár a falszerkezetbe, akár az ablakra, ablakba szerelhető szellőző rostélyok, illetve szabályozható (nyomáskülönbség, páratartalom által) szellőztető berendezések léteznek. Ezek adott szabad keresztmetszettel rendelkező elemek, melyek nyitott állapotukban, ha van nyomáskülönbség áteresztik a levegőt. Tulajdonképpen a nyomáskülönbség megbízható biztosításához kell a motorikus elszívó.

Felújítás után

A másik tipikus szituáció az ablakcsere. A bevezetőben részletezett előnyök természetesen itt is adottak: jó hőszigetelés, szinte teljes légzárás. Ablakcsere után az új ablak légzárása eredményezheti a problémát. A csere ugyanis drasztikusan csökkenti a korábban jelentős, jellemzően túlzott légcserét. Nemcsak a tok és szárny közötti csatlakozás, hanem a beépítési fuga is légzáró lesz. Márpedig egy régi épület esetében ez a két fuga eredményezi a filtráció döntő részét. Gyakorlatilag egy olyan szintű légcsere szűnik meg, ami korábban akár önmagában is elegendő volt a szükséges légcsere biztosítására. Ez, a klimatikus viszonyokba történő jelentős beavatkozás mindenképpen szükségessé teszi, hogy a lakók – esetlegesen ritka vagy rendszertelen – korábbi szellőztetési szokásaikat felülvizsgálják, s napirendjük visszatérő részévé tegyék a szellőztetést. Természetesen nem mellékes a szellőztetés módja sem. Az egyik gyakori megoldás, hogy az ablakot bukó állásban hagyják huzamosabb ideig, ezzel lassú légcserét biztosítva. Ennek a tartós szellőztetési módnak két hátránya mindenképpen van. A folyamatos légcsere jelentősen csökkenti a friss levegő felfűtésének hatékonyságát. Mivel a levegőáramlás kismértékű, a helyiségben nem oszlik el a friss levegő, s emellett a felfűtött friss levegő egy része is kiáramlik a buktatott állású ablakon. Emellett a berendezési tárgyak- és határoló szerkezetek áthűlhetnek. A kihűlt tárgyak és szerkezetek felmelegítése jelentős fűtési energiát emészt fel. A tartós szellőztetés másik hátránya, hogy a buktatott ablak kávájánál a falszerkezet áthűl, s helyi párakicsapódás, penészesedés keletkezhet. A fenti megoldással szemben az intenzív szellőztetés az alkalmazandó. Naponta 2-3 alkalommal, maximum 4-5 percig tartó szellőztetésre kell gondolni, melynél a helységek összenyitásával, és lehetőleg átellenes homlokzatokon lévő ablakok kinyitásával huzatot kell kialakítani, ami fokozza a légcsere sebességét. Ennek a szellőztetési módnak nagy előnye, hogy a teljes helyiségben végbemegy a légcsere, illetve a rövid időtartam miatt a berendezési tárgyak- és határoló szerkezetek nem hűlnek át, csak felületük hőmérséklete csökken, ami kisebb energia-felhasználással kompenzálható. Így a fűtési energia-befektetés döntő része a friss levegő kívánt hőmérsékletre történő felfűtésére fordítódik.

Következtetésként tehát megállapítható, hogy nem a modern ablak az oka az esetlegesen kialakuló penészesedésnek, hanem az épület vagy lakóegység kiegyensúlyozatlan klimatikus viszonyai, a magas páratartalom. Emellett fő szabályként megfogalmazhatjuk, hogy törekedni kell a szellőztetésnek a lakóegység használójától történő függetlenítésére, átgondoltan megtervezett szellőztetési rendszer kialakítására. Amennyiben ezekre nincs mód, például meglévő épületek ablakcseréit követően, tudatosítani kell a használókban, hogy megfelelő szellőztetési szokások alkalmazása nélkül egészségkárosodás is kialakulhat, s épületkárok is keletkezhetnek.

A REHAU ablakok kialakítása során számos lehetőség van szellőztetési megoldásokra. A részletekért tekintse meg honlapunkat, vagy vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal budapest@rehau.com e-mail címünkön.